Aszalványmoly /Plodia interpunctella/

Megjelenése:
Az imágó szárnyfesztávolsága 15-20 mm. A fej előrefelé csúcsos nyúlványt visel, az 1. pár szárny alapi fele sárgásfehér, hátsó fele sötétbarna színű, a 2. pár szárny egységesen sárgásszürke. A kifejlett lárvák 12-14 mm hosszúak, hengeres testűek és kitines fejtokkal rendelkeznek. A toron 3 pár láb, a potrohon 3 pár álláb figyelhető meg.

Életmódja:
A raktárakban és a háztartásokban tárolt élelmiszert károsító molylepkék egyik leggyakoribb faja. Az aszalványmoly hernyója a legkülönfélébb raktározott anyagokban fejlődik. Leginkább gabonaféléket és ezek őrleményeit, mogyorót, földimogyorót, diót és egyéb növényi magokat, aszalt gyümölcsöt, szárított zöldséget, dohányt, szárított gyógynövényeket, fűszerféléket, csokoládét, szárazsüteményt és más édességeket fogyaszt táplálékként. De a háztartásokban, a kamrákban szinte minden raktározott élelmiszerféleséget károsíthat. Az imágó nem károsít, mivel nem táplálkozik és csak 5-7 napig él. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban rakja le petéit a táplálékul szolgáló anyag felszínére, összesen kb. 150-et. A kikelő lárvák fejlődési ideje a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a táplálék minőségétől, mennyiségétől függ. 5-7 lárvastádiummal 3-4 hét (meleg égöv) illetve 2-6 hónap (mérsékelt égöv) alatt fejlődik ki. A lárva tevékenysége során selyemszálakkal behálózza az élelmiszert. Az utolsó stádiumú lárva a bebábozódás előtt kimászik a terményből.

Az aszalványmoly fűtött helyiségben egész éven át folyamatosan fejlődik, az éjjel és nappal egyaránt repülő imágók egész évben megfigyelhetők. Fűtetlen raktárakban és lakásokban a kifejlett hernyók és a bábok képesek áttelelni. Évente 2-6 generációja lehet.

Elterjedése:
Kozmopolita faj.

Jelentősége:
A lárva táplálkozásával és az élelmiszer szennyezésével tetemes gazdasági kárt okozhat. A molyok ürülékével, váladékaival, elpusztult tetemeivel szennyezett táplálék elfogyasztása gyomor-bélpanaszokat okoz.

Fogasnyakú gabonabogár

Oryzaephilus surinamensis (L.)

Megjelenése:

Karcsú, 2,5-3,5 mm hosszú, sötétbarna színű. Nyakpajzsán két mély hosszanti barázda húzódik, a pajzs szélein pedig 6-6 hegyes nyúlvány helyezkedik el. A vékony, fehéres­sárga lárvák igen mozgékonyak és 3,5-4 mm hosszúra nőnek. Gubójukat a megtámadott élelmiszer részecskéiből készítik.

Fogasnyakú gabonabogár

Életmódja:
A nőstény átlagosan 150 petét rak le rendszertelenül az élelmiszerben. Életciklusuk 3-10 hétig tart, a hőmérséklettől, a tápláléktól ésa nedvességtölfüggŐen. Afejlődés alsó hőmér­sékleti határa kb. 18°C. A mérsékelt égövben az érett rovarok túlélik a telet és akár 3 évig is élhetnek.

Elterjedési területe:
Világszerte

Kártétel:
Megtalálható raktárakban, silókban, malmokban, élelmiszergyárakban. Megtámadja a gabonát és a gabonakészitményeket, egyéb magvakat, dióféléket, feldolgozott élelmiszert és a szárított gyümölcsöt. A gabonában rendszerint más rovarfajta társaságában, másod­lagos kártevőként jelentkezik, de esetenként egyedül is előfordul.

A Kártevő katalógus a Detia-Degesch támogatásával készült el